Március elsejétől nem fognak örülni a kormánytisztviselők
A közelmúltban dr. Kerekes Edit munkajogásszal a decemberi Munka Törvénykönyv módosítást elemeztük, ami a versenyszférára vonatkozik, de március elsejétől a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményei is változnak.
- A Munka Törvénykönyvének decemberi módosítása meglehetősen nagy vihart kavart, míg a kormánytisztviselőket érintő változások szinte néma csendben lépnek életbe. Ennek a szférának kevesebb az érdekérvényesítési lehetősége?
- Manapság még mindig sokat hallhatunk a „rabszolgatörvény” néven ismertté vált munka törvénykönyvét módosításról – kezdte dr. Kerekes Edit munkajogász. – Érdemes azonban megemlíteni, hogy ezzel egyidejűleg olyan jogszabály módosítások is elfogadásra kerültek (2018. december végén), amelyek nem a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalókat érintik hátrányosan, hanem a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményeire lesznek negatív hatással. Ez a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben jelent meg, és a szabályozással érintett alkalmazottak jogviszonyát változtatják hátrányosan a korábbiakhoz képest. A téma azért is érdekes, mert a kormánytisztviselők jogviszonya és foglalkoztatási feltételei hosszú időn keresztül egy stabil rendszerben megvalósuló, átlátható előmenetelt és biztonságos munkakörülményeket adó jogviszonyt jelentett és ekként élt a köztudatban. A mostani jogszabály módosítás viszont több ponton is rácáfol erre a stabilitásra.
- A Baranya Megyei Liga Szakszervezet munkavállalói érdekképviseleti tevékenysége a kormánytisztviselői körre is kiterjed?
- Nem, BMLSZ – egyelőre még csak - a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalók képviseletét látja el, de úgy gondoljuk, hogy szakszervezeti-érdekvédelmi felelősségünk ezzel a kérdéssel nagy nyilvánosság előtt foglalkozni és a szabályozással járó hátrányokat, bizonytalanságokat feltárni. Egyszerűen nem mehetünk el szótlanul a téma mellett. Szükség van erre azért is, mert több ezer kormánytisztviselőt érintő kérdésről van szó, amely ezzel összefüggésben több ezer család életére lesz kihatással. Ez a jogszabály egyben újfent felveti azt az utóbbi időben többször előtérbe került problémakört, ami a jogalkotói gyakorlatot érinti, vagyis az érdemi szociális párbeszéd hiányosságait.
- Akkor kezdjük el kivesézni a változásokat. Melyek a legjelentősebb pontok?
- Kezdjük talán a szabadság szabályainak változásával. Az alapszabadság mértéke a törvény rendelkezése értelmében 5 nappal csökken a korábbi szabályozás által biztosított éves alapszabadság mértékéhez képest. Ezzel egyidejűleg a besorolás szerinti pótszabadságok mértéke is jelentősen csökken. Ami érdekes, hogy a gyermekek után járó szabadság mértéke megduplázódik és – a korábbi 16 éves kor helyett – a gyermek 18 éves koráig figyelembe vehető. Fogyatékkal élő gyermek után plusz 2 nap jár. Ez a családpolitikával ugyan összhangba hozható, de számos munkavállalói csoportot hátrányosan fog érinteni ez a rendelkezés. Gondoljunk például az idősebb kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, a fiatal pályakezdőkre vagy a gyermeket önhibájukon kívül vállalni nem tudó kormánytisztviselőkre. Őket egyértelműen hátrányosan érint ez az új szabályrendszer. Egyes intézményeknél történt előzetes felmérések azt mutatják, hogy az új szabályozás bevezetésével mind az előző évekhez képest, mind a munka törvénykönyve alapján járó szabadsághoz képest átlagosan kevesebb lesz a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat megillető szabadnapok száma. Általános felméréseket és a szabályozást figyelembe véve az éves szabadság mértéke ezzel a szabályrendszerrel többeknél 11 nappal csökken. Ugyanakkor pótszabadság az új szabály szerint az alábbi esetekben jár a gyermekek után járó pótszabadságon felül: az apának gyermeke születése estén 8 nap, ikergyerekek esetén 10 nap, nagyszülőnek unokája születése esetén 5 nap, az első házasságkötés alkalmából 5 nap.
- Viszont cserébe nincs szó évi 400 óra túlóráról…
- Azért a jogalkotó gondoskodott arról, hogy pluszterheket tegyen a kormánytisztviselők vállára. Az új szabályozás értelmében ugyanis a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. (Ez idáig része volt - a szerk.) A Kit. 121.§ (1) bekezdése értelmében, ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a kormánytisztviselő részére a munkaidőn túl - a munkavégzés megszakításával - napi harminc perc, valamint minden további három óra munkavégzés után a kormánytisztviselő részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani. A (2) bekezdés szerint a kormánytisztviselőnek a munkaközi szünetet úgy kell igénybe vennie, hogy - szükség szerint a munkaközi szünet megszakításával is - vezetője rendelkezésére tudjon állni. A korábban hatályos szabályozás szerint a munkaközi szünet a munkaidő részét képezte. Még a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóknál (versenyszférában) lehetőség van arra, hogy a munkaközi szünet a munkaidő részét képezze - azáltal, hogy erről a felek kollektív szerződésben megállapodtak - addig a kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében 2019. március 1-től az érintetteknek naponta plusz 30 percet kell a munkahelyükön tölteniük, a jogszabály eltérésre nem ad lehetőséget. Ez, ha egy egyszerűsített példával szeretnénk szemléltetni, a következőt jelenti: ha 20 munkanappal számolunk egy hónapot (egy munkanap 8 óra munkavégzést jelent és ehhez minden nap +30 perc hozzáadódik), akkor ez havonta 10 órával – és 8 órás munkanappal – számolva évente 15 nappal több munkahelyen töltött időt jelentene. Nyilván ez egy egyszerűsített példa, hiszen figyelmen kívül hagyja az ünnepnapokat, amikor nem történik munkavégzés stb. Mégis ezen példa által talán sikerül szemléltetni a szabályozás árnyoldalát.
- Mindezt mennyiben kompenzálhatja a stabil és kiszámítható jövedelem?
- Ebben is lényegi változások várhatóak, mert az új jogszabály markánsan alakítja át az eddigi illetményrendszert és besorolási rendszert. Ennek hátterében állhat az a kormányzati kommunikáció, ami a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók bérrendezéséről szól, miszerint jelentős mértékű béremelés fog realizálódni a közszolgálati szektorban 2019-ben. Ugyanakkor az aggályok, amik a jogi szabályozással kapcsolatban felmerülnek, úgy gondoljuk, hogy nem alaptalanok. Hiszen az előmenetel, az adott körben foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyban állók munkahelyi motivációja, az életpálya-modell, az illetmény megállapításával összefüggésben az objektivitás a szabályozás egyes elemei által komolyan sérülhetnek.
A központi kormányzati igazgatási szerveknél és ezek területi, helyi szerveinél alkalmazott kormánytisztviselők esetében az illetményekkel kapcsolatban a Kit. 1. és 2. számú mellékletei táblázati formában tartalmazzák azokat a jövedelem határokat, melyek az egyes besorolási fokozatokhoz lesznek hozzárendelve. Ennek alapján meghatározott összegek között fognak az illetmények beállításra kerülni. Azonban a jövedelemhatár közötti eltérési lehetőségek többségében szubjektív felettesi / vezetői döntéseken fognak alapulni a jövőben. Ez hosszú távon komoly bizonytalanságot eredményezhet az érintettek illetményének tekintetében. Illetmény megállapítása 2019. március 1. napjától: a Kit. 286. § (3) bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója 2019. február 15. napjáig állapítja meg a kormánytisztviselők álláshelyi besorolását és a részükre 2019. március 1. napjától járó illetményt (a továbbiakban: Kit. szerinti illetmény). Az álláshelyi besorolásnál irányadó a korábban már megállapított, a kormánytisztviselőt 2018. december 1-jén megillető illetmény, valamint az érintett kormányzati szolgálati jogviszonyban állók 2018. második féléves teljesítményértékelése és éves minősítése. Ennek alapján tehát valamennyi kormánytisztviselő besorolásra kerül az alábbi kategóriák egyikébe. Egyébként a kormánytisztviselők álláshelyi besorolásának szempontjait, valamint az illetmény különbözet számításának módját a Kormány külön rendeletben szabályozza.
Minisztériumok kormánytisztviselői esetében:
Besorolási fokozat megnevezése illetmény alsó határa illetmény felső határa
1. kormánytanácsos 250 000 Ft 500 000 Ft
2. vezető-kormánytanácsos 350 000 Ft 650 000 Ft
3. kormány-főtanácsos 400 000 Ft 750 000 Ft
4. vezető kormányfőtanácsos 600 000 Ft 1 500 000 Ft
5. osztályvezető 700 000 Ft 1 400 000 Ft
6. főosztályvezető 800 000 Ft 1 500 000 Ft
Kormányzati főhivatalok és központi hivatalok kormánytisztviselői esetében:
Besorolási fokozat megnevezése illetmény alsó határa illetmény felső határa
1. hivatali tanácsos 200 000 Ft 350 000 Ft
2. vezető-hivatali tanácsos 300 000 Ft 500 000 Ft
3. hivatali főtanácsos I. 400 000 Ft 600 000 Ft
4. hivatali főtanácsos II. 450 000 Ft 700 000 Ft
5. vezető-hivatalifőtanácsos 500 000 Ft 1 200 000 Ft
6. osztályvezető 400 000 Ft 1 100 000 Ft
7. főosztályvezető 550 000 Ft 1 300 000 Ft
A besorolási fokozat alsó és felső határán belül a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg az érintett illetményét. Ennek során a Kit. 286.§ (1) bekezdésének garanciális szabályát alkalmazni kell, mely szerint az érintett kormánytisztviselők és december 1-jén megállapított illetmény.
Végrehajtási szempontból érdekes kérdés a változással érintett kormánytisztviselők illetménykülönbözetének rendezése, tekintve, hogy a szabályozás 2019. március 1. napjával lép hatályba: 2019. március 1. napjával megállapított illetmény „visszamenőleg” 2019. január 1. napjával kerül megállapításra, így a 2019. január és február hónapokra eső illetmény és a Kit. szerinti illetmény közötti különbözet a 2019. március havi illetménnyel egyidejűleg kerül kifizetésre.
Mindenképpen elgondolkodtató az is, hogy az érintett kormánytisztviselők az álláshelyi besorolásukról és illetményükről Kit . 285.§ (2) bekezdése alapján március 15-ig kell tájékoztatni. Ez a gyakorlat értelemszerűen további komoly feszültséget okoz az érintettek körében az információhiány, illetve várakozás által.
- Több ízben említésre kerül a bizonytalanság, amit ez a szabályozás magában hordoz…
- Igen, ennek oka a fentiek mellet a következő: A korábbi szabályozás (Kttv.) értelmében a jogviszonyban töltött idő növekedésével meghatározott szorzóval garantált volt a tisztségviselők illetményének a növekedése. Ez a garancia részben motiváló célt szolgált, részben a közszolgálati életpálya stabilitását és kiszámíthatóságát jelenítette meg a gyakorlatban. Az új szabályozás – jelenlegi tartalommal – azáltal, hogy szakít ezzel a gyakorlattal és ezt a garanciát is kivezeti az említett kormánytisztviselői jogviszony rendszeréből további bizonytalanságot teremt a jogviszonyban foglalkoztatottak előmeneteli és illetmény rendszerében. Ebben a körben, tehát két – egymással szorosan összefüggő – kérdéssel is szembe találjuk magunkat: egyrészről az illetmény összegét és annak mértékét érintő problémával, az arra szubjektív döntésen alapuló ráhatás lehetőségével. Másrészről pedig a kormányzati igazgatásban alkalmazott tisztviselők előmenetelének kiszámíthatatlanná válása kérdéskörével. A jelenlegi jogszabályi keretek között mindkét probléma komoly bizonytalansági faktor.
- Mindezek ellenére ez mégsem a versenyszféra, talán kisebb a mennyiségi és minőségi követelmények miatti nyomás az itt dolgozókon?
- Azért ebben is körvonalazódni látszik némi változás. A törvény 96.§-ának szabályozása azt mondja, hogy a teljesítmény-értékelés nem kötelező. Évente a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján, illetve a kormánytisztviselő kérelmére végezhető el, melynek részletszabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Lehetőségként tartalmazza a törvényszöveg, hogy a teljesítményértékelés alapján a kormánytisztviselő illetménye az adott besorolási kategóriához tartozó összeghatáron belül legfeljebb 20%-kal csökkenthető, illetve legfeljebb 30%-kal növelhető, illetve, hogy részére teljesítmény elismerés fizethető. A jogszabály azon meghatározása, miszerint a teljesítmény és egyéb szubjektív szempontrendszer alapján kerülhet a fentebb hivatkozott mellékletben meghatározott jövedelemhatárok között megállapításra egy adott tisztviselő illetménye, úgy gondoljuk, hogy nem igényel különösebb magyarázatot, miért aggályos, mégis egy életszerű példával szemléltethető: Az új szabályozás értelmében például egy központi kormányzati igazgatási szervnél alkalmazott kormánytisztviselő, aki egy adott álláshelyre kerül besorolásra – meghatározott iskolai végzettséggel, meghatározott munkakörben – ebben a beosztási fokozatban akár 5, 10 vagy 15 éven keresztül (időkorlát nélkül) akár változatlan illetménnyel foglalkoztatható lesz. Ha kinevezését követően akár több diplomát megszerez - a jelenlegi szabályozást alapul véve - az sem ad számára garanciát arra, hogy képesítése által előrébb lépjen. A törvény jelenleg meghatározott összeghatáron belül ad mozgásteret az illetmény összegének megállapítása során – ahogy az fentebb is látható – de a munkáltatói jogkör gyakorlója (az első számú vezető) mérlegelése által a szubjektív tényező jelentősen túlsúlyba kerül.
- Az új jogszabály ráadásul kibővíti a jogviszony megszüntetésének lehetőségeit is. Bevezeti a Kit. szabályozása a kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel történő megszüntetése körében a 108.§-ában a feladatok hatékonyabb ellátásának biztosítása jogcímet, mely a jogviszony megszüntetésének egy új formáját jelenti. Nyilván a jogviszony megszüntetésének bővítése már önmagában sem értékelhető alkalmazott-barát lépésnek, annak ellenére sem, hogy a törvény ezen szabályozása garanciális jelleggel részletszabályokat is meghatároz.
Az új megszüntetési jogcím tartalmilag a következő formában került szabályozásra: Amennyiben a kormánytisztviselő által betöltött álláshelyre meghatározott feladatokban olyan változás következik be, amelynek hatékony ellátására a kormánytisztviselő iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, szakmai tapasztalata nem megfelelő, a kormányzati igazgatási szerv az álláshelyet más kormánytisztviselővel betöltetheti. A változás a kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő ok lehet. A kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő oknak minősül különösen, ha az a kormányzati igazgatási szerv feladatellátásának jogszabályi változásával függ össze. [Kit. 108. (1) bek.]
- Mi történik, ha ezek után sokan úgy döntenek, ott hagyják a kormányszférát?
- Ez egy érdekes kérdés, ugyanis az új jogszabály elhelyezkedési korlátozó rendelkezést is tartalmaz. A Kit. 117.§-a szabályozza az említett korlátozást. Eszerint a Kormány meghatározza azokat az ágazatokat és az ágazatokon belül azokat az álláshelyeket, amelyek esetében a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követően az ágazati tevékenységet főtevékenységként végző gazdasági társaságnál nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt. (117. § (1) bekezdés). A jogszabály 117.§ (2)-(3) és (5) bekezdései a munka törvénykönyvéből is ismert versenytilalmi korlátozással mutatnak némi hasonlóságot. Többek között tartalmazzák az időkorlátot, az ellentételezésre utaló szabályt és az üzleti titokra utaló rendelkezést az alábbiak szerint:
- A korlátozás időtartama a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek megfelelő idő, de legfeljebb két év.
- A kormányzati szolgálati jogviszony időtartama alatt megszerzett információk a jogszabályban rögzített határidőn túl sem használhatók fel üzleti célra.
- Az elhelyezkedési korlátozás az illetmény megállapítása során figyelembe vehető. Kevésbé egzakt szabályozás az Mt. versenytilalmi szabályozásával összevetve, de gyakorlati hasonlóság elvi síkon mindenképpen vonható a két szabályozás között. Az elhelyezkedési korlátozással kapcsolatba leginkább aggályos rendelkezést mégis a 117. § (8) bekezdései tartalmazzák. A Kit. úgy rendelkezik ugyanis, hogy ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az alábbiakban felsorolt valamely ok miatt kerül megszüntetésre, akkor az érintett újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt a jogviszony megszűnésétől számított három évig csak a Kormány engedélyével létesíthet. A megszüntetés fent hivatkozott okai között a törvényi felsorolás a következőket említi: a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a Kormány döntése szerint létszámcsökkentés végrehajtása miatt (a 107. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint) kerül megszüntetésre; megszűnt a kormányzati igazgatási szervnek a kormánytisztviselő álláshelyén ellátott feladata; a Kormány döntése alapján a központosított álláshely-állományból származó álláshely visszakerül a központosított álláshely-állományba; a kormánytisztviselő álláshelye átszervezés miatt megszűnik; a kormányzati igazgatási szerv a feladatok hatékonyabb biztosítása érdekében a kormánytisztviselő álláshelyére másik kormánytisztviselőt alkalmaz. A Kit. tehát rendelkezik arról is, hogy azok a kormánytisztviselők, akiknek létszámcsökkentés keretében jogviszonyuk megszüntetésre kerül, három éven belül államigazgatási szervnél (tehát a jogszabály személyi hatálya alá tartozó intézménynél, szervezetnél) nem helyezkedhetnek el. Amennyiben a kinevezésükre fentiek ellenére sor kerül, úgy a kinevezés törvény erejénél fogva semmis. Az álláskeresést korlátozó, illetve az elhelyezkedési lehetőségeket behatároló rendelkezés véleményünk szerint több szempontból is aggályos, különös tekintettel arra, hogy a felsorolás szerinti megszüntetési okok többsége nem hozhatók közvetlenül összefüggésbe az érintett teljesítményével (létszámcsökkentés, átszervezés, központi álláshely-állományba való visszavétel, feladat megszűnése). Kivétel szabályt mindösszesen annyiban tartalmaz a törvény, hogy a Kormány engedélyével lehetőség nyílhat az elhelyezkedési korlátozást tartalmazó főszabálytól eltérni.
M. Z.
Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?
hírek innen, onnan
Ennyi volt, eldőlt Szoboszlai Dominik sorsa Liverpoolban a drámai végjáték után a Manchester City ellen, egy lap megelőlegezte neki a szezon végi kitüntetést
Kaotikus meccsen vesztett a Liverpool, Szoboszlai ismét csodagólt lőtt, a végén kiállították, ő lett a meccs embere és a meccs hőse is.
Tarolt a Fidesz az időközi választáson, megszűnik a patthelyzet Balmazújvárosban
A település képviselő-testülete ezzel hosszú idő után határozatképes lesz.
„Teljesen alkotmányellenes” – felháborodást okozott Boszniában, hogy a TEK irodát nyitott az ország szerb részén
Egy boszniai biztonsági szakértő szerint valójában magyar hírszerző szolgálatok érkeztek az országba.
Szoboszlai, a meccs embere megkapta élete első liverpooli 10-es osztályzatát és piros lapját
Az idény meccsét vívta a Liverpool és a Manchester City.
5 nevelési hiba, amitől agresszívvá válhat a kutyád - te elköveted őket?
Egyetlen rossz beidegződés is elég ahhoz, hogy a kedves családi kutyából kezelhetetlen, sőt veszélyes társ váljon – sokszor...
Kőkemény szívű zsarnok volt, halála előtt Fenyő Miklós mégis megtette azt, amire senki sem számított
Fenyő Miklós évtizedekig tartotta a haragot, és zenésztársait is megbántotta. De mi volt az a felismerés, ami miatt a halála előtt...
„Magyarország-pótdíjat” vezetett be a népszerű webáruház, vizsgálat indul
Nincs és nem is volt semmilyen megállapodás a magyar állam és az Alibaba között „Magyarország-pótdíj” felszámításáról, a...
Fordulat a meglőtt orosz altábornagy ügyében: új részletek láttak napvilágot
Oroszország három gyanúsítottat azonosított a Vlagyimir Alekszejev altábornagy ellen pénteken elkövetett merénylet ügyében. A...
Mi lehet köztük? A Házasság első látásra sztárjának oldalán jelent meg a Gundel Bálon Kapu Tibor – fotó
A Házasság első látásra második évadában Nagy Reni és Tóth Geri kapcsolata az egyik legviharosabb volt, amely végül szakítással és...
Gyerekcsíny miatt riasztották a vadászgépeket a Wizz Air Tel-Avivba tartó járatához
Gyerekcsíny miatt vadászgépeket riasztottak Izraelben a Wizzair londoni járatához – jelentette a repülőtéri hatóság Izraelben. Egy, a...
Ennyit a kormányváltó hangulatról: csatatérkörzetet fordított meg a Fidesz egy billegő városban
Olyan körzetben nyert időközi választást, amely korábban ellenzéki volt.
Tarolt a Fidesz az időközi választáson
Eddig feloldhatatlannak tűnt a patthelyzet.
Sport
Kilencezer torokból szólt a Himnusz a szlovák bajnokin: magyargyűlölet és botrány a DAC–Slovanon
Minden magyar bakancslistáján ott kell, hogy legyen.
Hétfőn, 0.30 órás kezdéssel rendezik meg az NFL nagydöntőjét, a 60. Super Bowlt
A szakértő szoros csatát vár, de egyet ért a fogadóirodák jóslásaival.
Dermedten nézte a kapus Lamine Yamal bombagólját
Mozdulni sem tudott a kapus.
Máris elvesztette a pályán megszerzett olimpiai érmét a világbajnok
Ebba Andersson honfitársa, Frida Karlsson mögött a második helyen ért célba.
A Barcelona döntése után a Real Madrid-edző a spanyol futball legnagyobb botrányáról beszélt
A katalánok szombati közleménye mellett Álvaro Arbeloa sajtótájékoztatóján sem mentek el szó nélkül.
Szoboszlai hatalmas gólt vágott a City ellen, aztán kiállították a hajrában elbukott rangadón
Újabb pazar találattal jelentkezett kiélezett helyzetben a magyar válogatott kapitánya – az öröme azonban nem lehet felhőtlen.
Elfajult a tüntetés, könnygázt és vízágyút vetett be a rendőrség az ICE elleni demonstráción
A tiltakozók füstbombákkal és petárdákkal vonultak utcára.
Liu Shaoang kétszavas posztját az olimpián nagyon felkapta a kínai média + videó
A milánói–cortinai téli olimpián Kínai első érme a férfi hódeszkások big air versenyszámában született.
Varga Barnabás duplázott, az AEK Athén kegyetlen nagyot ment a hajrában
A magyar válogatott támadó egymást követő második meccsén volt eredményes.
Edzője szerint nagy a baj, súlyosan megsérült a Liverpool új igazolása
A 60 millió fontért szerződtetett futballista hosszú hónapokra kidőlhet.
A Manchester City elleni rangadón sem szakadt meg Szoboszlai Dominik nagy sorozata
Arne Slot együttese komolyabb meglepetés nélkül fordult rá a hétvége csúcsmérkőzésére.
Mariah Carey vélhetően csak tátogott az olimpiai megnyitón, de ez még nem minden
A playbacket a rendezőnő sem tagadja, ahogy a fonetikus súgógépet sem.
Bulvár
Pusztító csapást mértek Mészáros Lőrincre, kamerák kereszttüzében alázták meg
Mészáros Lőrincen előszeretettel köszörülik a nyelvüket a kormánykritikus közéleti szereplők.
Ezt a tárgyat rakd a router mellé, és extra gyors lesz az interneted
Van az a pont, amikor már mindent kipróbáltál. Újraindítottad a routert, közelebb ültél hozzá, kihúztad, visszadugtad, még az időjárást is hibáztattad, de az internet továbbra is lassú, akadozik, vagy pont akkor
Újabb gyomros a Fidesznek: akkora a leiratkozási hullám, hogy aligha lesz német nemzetiségi képviselő a parlamentben
Megindult a leiratkozási hullám a német nemzetiségi névjegyzékről, így valószínűleg nem tud mandátumot szerezni a választáson a hazai németség képviselője. Ez a Fidesz számára igazán rossz hír, hiszen igencsa
Donald Trumpnak csak hónapjai vannak hátra, és az agya is zsugorodhat, állítja egy fizioterapeuta
Az egészségügyi szakértő gyanús jeleket vélt felfedezni az elnök viselkedésében.
Lerántották a leplet Jákli Mónika titkairól a falubéliek
Egy hete temették el a halálos közlekedési balesetben elhunyt Jákli Mónikát, ám a gyász mellett egyre több kérdés merül fel a múltjával kapcsolatban. A szlovák cégnyilvántartások szerint a több vállalkozása i
Ez lehet minden idők legnagyobb Tóth Gabi botránya, ebből a beszélgetésből nem tudja kimosdatni magát
Tóth Gabi bármit csinál, egyből rászegeződik a figyelem.
Dobrev Klára: Talán így lesz Orbán Viktornak 94 százaléka egy sorsdöntő területen
A DK elnöke egy európai szervezethez fordult.
Lázár János szomszédjának minden erejével küzdenie kell az otthonáért
Minden erejével küzd az otthonáért az a férfi, aki utolsó magántulajdonosként maradt meg a Lázár János és céges érdekeltsége által felvásárolt műemlékházban. Lázár János és az érdekeltségébe tartozó Gr
Így reagált Szabó Zsófi arra, hogy leváltották a TV2-nél
Gelencsér Tímea tavaly jelentette be, hogy nem sokkal azután, hogy átigazolt az RTL-hez, máris visszatért a TV2-höz, ugyanis az Exatlon új évadában lesz riporter.
Kilencezer torokból szólt a Himnusz a szlovák bajnokin: magyargyűlölet és botrány a DAC–Slovanon
Minden magyar bakancslistáján ott kell, hogy legyen.
Mikor igyunk: étkezés előtt, alatt vagy utána?
A mai egészségtudatos világban többféle nézőponttal találkozhatunk, ha az a kérdés merül fel bennünk: ihatok-e étkezés előtt vagy közben? Szakértők között is megoszlik a vélemény, mi a legmegfelelőbb testün
Óriási magyar meglepetés a téli olimpián, egy ország szisszent fel azonnal a tévé előtt
Hatalmas meglepetés a téli olimpián.
- Csökkent a gázolaj ára
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- Tatabányát is érinti a vonatok késése
- Négy emeletes toronnyal is megújult a tatabányai könyvtár
- A tatabányaiak dönthetnek a különböző városi elismerések kiosztásáról
- Ideiglenes erdőlátogatási tilalmat rendeltek el Tatabányán és környékén
- A sportban is összefogtak a tatabányai leukémiás Horváth Márkért
- Figyelem! Látogatási tilalom a Szent Borbála Kórházban!
- Tatabányát is érintő menetrend változások lesznek a MÁV-nál
- Az M1-es autópályán augusztusig nehezebb lesz közlekedni felújítás miatt
- Ezért lesz hónapokig dugó Tatabányán
- Elindultak az M1-es autópálya Hegyeshalom felé vezető oldalán a teljes körű felújítási munkák
