Március elsejétől nem fognak örülni a kormánytisztviselők
A közelmúltban dr. Kerekes Edit munkajogásszal a decemberi Munka Törvénykönyv módosítást elemeztük, ami a versenyszférára vonatkozik, de március elsejétől a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményei is változnak.
- A Munka Törvénykönyvének decemberi módosítása meglehetősen nagy vihart kavart, míg a kormánytisztviselőket érintő változások szinte néma csendben lépnek életbe. Ennek a szférának kevesebb az érdekérvényesítési lehetősége?
- Manapság még mindig sokat hallhatunk a „rabszolgatörvény” néven ismertté vált munka törvénykönyvét módosításról – kezdte dr. Kerekes Edit munkajogász. – Érdemes azonban megemlíteni, hogy ezzel egyidejűleg olyan jogszabály módosítások is elfogadásra kerültek (2018. december végén), amelyek nem a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalókat érintik hátrányosan, hanem a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményeire lesznek negatív hatással. Ez a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben jelent meg, és a szabályozással érintett alkalmazottak jogviszonyát változtatják hátrányosan a korábbiakhoz képest. A téma azért is érdekes, mert a kormánytisztviselők jogviszonya és foglalkoztatási feltételei hosszú időn keresztül egy stabil rendszerben megvalósuló, átlátható előmenetelt és biztonságos munkakörülményeket adó jogviszonyt jelentett és ekként élt a köztudatban. A mostani jogszabály módosítás viszont több ponton is rácáfol erre a stabilitásra.
- A Baranya Megyei Liga Szakszervezet munkavállalói érdekképviseleti tevékenysége a kormánytisztviselői körre is kiterjed?
- Nem, BMLSZ – egyelőre még csak - a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalók képviseletét látja el, de úgy gondoljuk, hogy szakszervezeti-érdekvédelmi felelősségünk ezzel a kérdéssel nagy nyilvánosság előtt foglalkozni és a szabályozással járó hátrányokat, bizonytalanságokat feltárni. Egyszerűen nem mehetünk el szótlanul a téma mellett. Szükség van erre azért is, mert több ezer kormánytisztviselőt érintő kérdésről van szó, amely ezzel összefüggésben több ezer család életére lesz kihatással. Ez a jogszabály egyben újfent felveti azt az utóbbi időben többször előtérbe került problémakört, ami a jogalkotói gyakorlatot érinti, vagyis az érdemi szociális párbeszéd hiányosságait.
- Akkor kezdjük el kivesézni a változásokat. Melyek a legjelentősebb pontok?
- Kezdjük talán a szabadság szabályainak változásával. Az alapszabadság mértéke a törvény rendelkezése értelmében 5 nappal csökken a korábbi szabályozás által biztosított éves alapszabadság mértékéhez képest. Ezzel egyidejűleg a besorolás szerinti pótszabadságok mértéke is jelentősen csökken. Ami érdekes, hogy a gyermekek után járó szabadság mértéke megduplázódik és – a korábbi 16 éves kor helyett – a gyermek 18 éves koráig figyelembe vehető. Fogyatékkal élő gyermek után plusz 2 nap jár. Ez a családpolitikával ugyan összhangba hozható, de számos munkavállalói csoportot hátrányosan fog érinteni ez a rendelkezés. Gondoljunk például az idősebb kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, a fiatal pályakezdőkre vagy a gyermeket önhibájukon kívül vállalni nem tudó kormánytisztviselőkre. Őket egyértelműen hátrányosan érint ez az új szabályrendszer. Egyes intézményeknél történt előzetes felmérések azt mutatják, hogy az új szabályozás bevezetésével mind az előző évekhez képest, mind a munka törvénykönyve alapján járó szabadsághoz képest átlagosan kevesebb lesz a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat megillető szabadnapok száma. Általános felméréseket és a szabályozást figyelembe véve az éves szabadság mértéke ezzel a szabályrendszerrel többeknél 11 nappal csökken. Ugyanakkor pótszabadság az új szabály szerint az alábbi esetekben jár a gyermekek után járó pótszabadságon felül: az apának gyermeke születése estén 8 nap, ikergyerekek esetén 10 nap, nagyszülőnek unokája születése esetén 5 nap, az első házasságkötés alkalmából 5 nap.
- Viszont cserébe nincs szó évi 400 óra túlóráról…
- Azért a jogalkotó gondoskodott arról, hogy pluszterheket tegyen a kormánytisztviselők vállára. Az új szabályozás értelmében ugyanis a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. (Ez idáig része volt - a szerk.) A Kit. 121.§ (1) bekezdése értelmében, ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a kormánytisztviselő részére a munkaidőn túl - a munkavégzés megszakításával - napi harminc perc, valamint minden további három óra munkavégzés után a kormánytisztviselő részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani. A (2) bekezdés szerint a kormánytisztviselőnek a munkaközi szünetet úgy kell igénybe vennie, hogy - szükség szerint a munkaközi szünet megszakításával is - vezetője rendelkezésére tudjon állni. A korábban hatályos szabályozás szerint a munkaközi szünet a munkaidő részét képezte. Még a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóknál (versenyszférában) lehetőség van arra, hogy a munkaközi szünet a munkaidő részét képezze - azáltal, hogy erről a felek kollektív szerződésben megállapodtak - addig a kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében 2019. március 1-től az érintetteknek naponta plusz 30 percet kell a munkahelyükön tölteniük, a jogszabály eltérésre nem ad lehetőséget. Ez, ha egy egyszerűsített példával szeretnénk szemléltetni, a következőt jelenti: ha 20 munkanappal számolunk egy hónapot (egy munkanap 8 óra munkavégzést jelent és ehhez minden nap +30 perc hozzáadódik), akkor ez havonta 10 órával – és 8 órás munkanappal – számolva évente 15 nappal több munkahelyen töltött időt jelentene. Nyilván ez egy egyszerűsített példa, hiszen figyelmen kívül hagyja az ünnepnapokat, amikor nem történik munkavégzés stb. Mégis ezen példa által talán sikerül szemléltetni a szabályozás árnyoldalát.
- Mindezt mennyiben kompenzálhatja a stabil és kiszámítható jövedelem?
- Ebben is lényegi változások várhatóak, mert az új jogszabály markánsan alakítja át az eddigi illetményrendszert és besorolási rendszert. Ennek hátterében állhat az a kormányzati kommunikáció, ami a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók bérrendezéséről szól, miszerint jelentős mértékű béremelés fog realizálódni a közszolgálati szektorban 2019-ben. Ugyanakkor az aggályok, amik a jogi szabályozással kapcsolatban felmerülnek, úgy gondoljuk, hogy nem alaptalanok. Hiszen az előmenetel, az adott körben foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyban állók munkahelyi motivációja, az életpálya-modell, az illetmény megállapításával összefüggésben az objektivitás a szabályozás egyes elemei által komolyan sérülhetnek.
A központi kormányzati igazgatási szerveknél és ezek területi, helyi szerveinél alkalmazott kormánytisztviselők esetében az illetményekkel kapcsolatban a Kit. 1. és 2. számú mellékletei táblázati formában tartalmazzák azokat a jövedelem határokat, melyek az egyes besorolási fokozatokhoz lesznek hozzárendelve. Ennek alapján meghatározott összegek között fognak az illetmények beállításra kerülni. Azonban a jövedelemhatár közötti eltérési lehetőségek többségében szubjektív felettesi / vezetői döntéseken fognak alapulni a jövőben. Ez hosszú távon komoly bizonytalanságot eredményezhet az érintettek illetményének tekintetében. Illetmény megállapítása 2019. március 1. napjától: a Kit. 286. § (3) bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója 2019. február 15. napjáig állapítja meg a kormánytisztviselők álláshelyi besorolását és a részükre 2019. március 1. napjától járó illetményt (a továbbiakban: Kit. szerinti illetmény). Az álláshelyi besorolásnál irányadó a korábban már megállapított, a kormánytisztviselőt 2018. december 1-jén megillető illetmény, valamint az érintett kormányzati szolgálati jogviszonyban állók 2018. második féléves teljesítményértékelése és éves minősítése. Ennek alapján tehát valamennyi kormánytisztviselő besorolásra kerül az alábbi kategóriák egyikébe. Egyébként a kormánytisztviselők álláshelyi besorolásának szempontjait, valamint az illetmény különbözet számításának módját a Kormány külön rendeletben szabályozza.
Minisztériumok kormánytisztviselői esetében:
Besorolási fokozat megnevezése illetmény alsó határa illetmény felső határa
1. kormánytanácsos 250 000 Ft 500 000 Ft
2. vezető-kormánytanácsos 350 000 Ft 650 000 Ft
3. kormány-főtanácsos 400 000 Ft 750 000 Ft
4. vezető kormányfőtanácsos 600 000 Ft 1 500 000 Ft
5. osztályvezető 700 000 Ft 1 400 000 Ft
6. főosztályvezető 800 000 Ft 1 500 000 Ft
Kormányzati főhivatalok és központi hivatalok kormánytisztviselői esetében:
Besorolási fokozat megnevezése illetmény alsó határa illetmény felső határa
1. hivatali tanácsos 200 000 Ft 350 000 Ft
2. vezető-hivatali tanácsos 300 000 Ft 500 000 Ft
3. hivatali főtanácsos I. 400 000 Ft 600 000 Ft
4. hivatali főtanácsos II. 450 000 Ft 700 000 Ft
5. vezető-hivatalifőtanácsos 500 000 Ft 1 200 000 Ft
6. osztályvezető 400 000 Ft 1 100 000 Ft
7. főosztályvezető 550 000 Ft 1 300 000 Ft
A besorolási fokozat alsó és felső határán belül a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg az érintett illetményét. Ennek során a Kit. 286.§ (1) bekezdésének garanciális szabályát alkalmazni kell, mely szerint az érintett kormánytisztviselők és december 1-jén megállapított illetmény.
Végrehajtási szempontból érdekes kérdés a változással érintett kormánytisztviselők illetménykülönbözetének rendezése, tekintve, hogy a szabályozás 2019. március 1. napjával lép hatályba: 2019. március 1. napjával megállapított illetmény „visszamenőleg” 2019. január 1. napjával kerül megállapításra, így a 2019. január és február hónapokra eső illetmény és a Kit. szerinti illetmény közötti különbözet a 2019. március havi illetménnyel egyidejűleg kerül kifizetésre.
Mindenképpen elgondolkodtató az is, hogy az érintett kormánytisztviselők az álláshelyi besorolásukról és illetményükről Kit . 285.§ (2) bekezdése alapján március 15-ig kell tájékoztatni. Ez a gyakorlat értelemszerűen további komoly feszültséget okoz az érintettek körében az információhiány, illetve várakozás által.
- Több ízben említésre kerül a bizonytalanság, amit ez a szabályozás magában hordoz…
- Igen, ennek oka a fentiek mellet a következő: A korábbi szabályozás (Kttv.) értelmében a jogviszonyban töltött idő növekedésével meghatározott szorzóval garantált volt a tisztségviselők illetményének a növekedése. Ez a garancia részben motiváló célt szolgált, részben a közszolgálati életpálya stabilitását és kiszámíthatóságát jelenítette meg a gyakorlatban. Az új szabályozás – jelenlegi tartalommal – azáltal, hogy szakít ezzel a gyakorlattal és ezt a garanciát is kivezeti az említett kormánytisztviselői jogviszony rendszeréből további bizonytalanságot teremt a jogviszonyban foglalkoztatottak előmeneteli és illetmény rendszerében. Ebben a körben, tehát két – egymással szorosan összefüggő – kérdéssel is szembe találjuk magunkat: egyrészről az illetmény összegét és annak mértékét érintő problémával, az arra szubjektív döntésen alapuló ráhatás lehetőségével. Másrészről pedig a kormányzati igazgatásban alkalmazott tisztviselők előmenetelének kiszámíthatatlanná válása kérdéskörével. A jelenlegi jogszabályi keretek között mindkét probléma komoly bizonytalansági faktor.
- Mindezek ellenére ez mégsem a versenyszféra, talán kisebb a mennyiségi és minőségi követelmények miatti nyomás az itt dolgozókon?
- Azért ebben is körvonalazódni látszik némi változás. A törvény 96.§-ának szabályozása azt mondja, hogy a teljesítmény-értékelés nem kötelező. Évente a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján, illetve a kormánytisztviselő kérelmére végezhető el, melynek részletszabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Lehetőségként tartalmazza a törvényszöveg, hogy a teljesítményértékelés alapján a kormánytisztviselő illetménye az adott besorolási kategóriához tartozó összeghatáron belül legfeljebb 20%-kal csökkenthető, illetve legfeljebb 30%-kal növelhető, illetve, hogy részére teljesítmény elismerés fizethető. A jogszabály azon meghatározása, miszerint a teljesítmény és egyéb szubjektív szempontrendszer alapján kerülhet a fentebb hivatkozott mellékletben meghatározott jövedelemhatárok között megállapításra egy adott tisztviselő illetménye, úgy gondoljuk, hogy nem igényel különösebb magyarázatot, miért aggályos, mégis egy életszerű példával szemléltethető: Az új szabályozás értelmében például egy központi kormányzati igazgatási szervnél alkalmazott kormánytisztviselő, aki egy adott álláshelyre kerül besorolásra – meghatározott iskolai végzettséggel, meghatározott munkakörben – ebben a beosztási fokozatban akár 5, 10 vagy 15 éven keresztül (időkorlát nélkül) akár változatlan illetménnyel foglalkoztatható lesz. Ha kinevezését követően akár több diplomát megszerez - a jelenlegi szabályozást alapul véve - az sem ad számára garanciát arra, hogy képesítése által előrébb lépjen. A törvény jelenleg meghatározott összeghatáron belül ad mozgásteret az illetmény összegének megállapítása során – ahogy az fentebb is látható – de a munkáltatói jogkör gyakorlója (az első számú vezető) mérlegelése által a szubjektív tényező jelentősen túlsúlyba kerül.
- Az új jogszabály ráadásul kibővíti a jogviszony megszüntetésének lehetőségeit is. Bevezeti a Kit. szabályozása a kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel történő megszüntetése körében a 108.§-ában a feladatok hatékonyabb ellátásának biztosítása jogcímet, mely a jogviszony megszüntetésének egy új formáját jelenti. Nyilván a jogviszony megszüntetésének bővítése már önmagában sem értékelhető alkalmazott-barát lépésnek, annak ellenére sem, hogy a törvény ezen szabályozása garanciális jelleggel részletszabályokat is meghatároz.
Az új megszüntetési jogcím tartalmilag a következő formában került szabályozásra: Amennyiben a kormánytisztviselő által betöltött álláshelyre meghatározott feladatokban olyan változás következik be, amelynek hatékony ellátására a kormánytisztviselő iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, szakmai tapasztalata nem megfelelő, a kormányzati igazgatási szerv az álláshelyet más kormánytisztviselővel betöltetheti. A változás a kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő ok lehet. A kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő oknak minősül különösen, ha az a kormányzati igazgatási szerv feladatellátásának jogszabályi változásával függ össze. [Kit. 108. (1) bek.]
- Mi történik, ha ezek után sokan úgy döntenek, ott hagyják a kormányszférát?
- Ez egy érdekes kérdés, ugyanis az új jogszabály elhelyezkedési korlátozó rendelkezést is tartalmaz. A Kit. 117.§-a szabályozza az említett korlátozást. Eszerint a Kormány meghatározza azokat az ágazatokat és az ágazatokon belül azokat az álláshelyeket, amelyek esetében a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követően az ágazati tevékenységet főtevékenységként végző gazdasági társaságnál nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt. (117. § (1) bekezdés). A jogszabály 117.§ (2)-(3) és (5) bekezdései a munka törvénykönyvéből is ismert versenytilalmi korlátozással mutatnak némi hasonlóságot. Többek között tartalmazzák az időkorlátot, az ellentételezésre utaló szabályt és az üzleti titokra utaló rendelkezést az alábbiak szerint:
- A korlátozás időtartama a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek megfelelő idő, de legfeljebb két év.
- A kormányzati szolgálati jogviszony időtartama alatt megszerzett információk a jogszabályban rögzített határidőn túl sem használhatók fel üzleti célra.
- Az elhelyezkedési korlátozás az illetmény megállapítása során figyelembe vehető. Kevésbé egzakt szabályozás az Mt. versenytilalmi szabályozásával összevetve, de gyakorlati hasonlóság elvi síkon mindenképpen vonható a két szabályozás között. Az elhelyezkedési korlátozással kapcsolatba leginkább aggályos rendelkezést mégis a 117. § (8) bekezdései tartalmazzák. A Kit. úgy rendelkezik ugyanis, hogy ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az alábbiakban felsorolt valamely ok miatt kerül megszüntetésre, akkor az érintett újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt a jogviszony megszűnésétől számított három évig csak a Kormány engedélyével létesíthet. A megszüntetés fent hivatkozott okai között a törvényi felsorolás a következőket említi: a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a Kormány döntése szerint létszámcsökkentés végrehajtása miatt (a 107. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint) kerül megszüntetésre; megszűnt a kormányzati igazgatási szervnek a kormánytisztviselő álláshelyén ellátott feladata; a Kormány döntése alapján a központosított álláshely-állományból származó álláshely visszakerül a központosított álláshely-állományba; a kormánytisztviselő álláshelye átszervezés miatt megszűnik; a kormányzati igazgatási szerv a feladatok hatékonyabb biztosítása érdekében a kormánytisztviselő álláshelyére másik kormánytisztviselőt alkalmaz. A Kit. tehát rendelkezik arról is, hogy azok a kormánytisztviselők, akiknek létszámcsökkentés keretében jogviszonyuk megszüntetésre kerül, három éven belül államigazgatási szervnél (tehát a jogszabály személyi hatálya alá tartozó intézménynél, szervezetnél) nem helyezkedhetnek el. Amennyiben a kinevezésükre fentiek ellenére sor kerül, úgy a kinevezés törvény erejénél fogva semmis. Az álláskeresést korlátozó, illetve az elhelyezkedési lehetőségeket behatároló rendelkezés véleményünk szerint több szempontból is aggályos, különös tekintettel arra, hogy a felsorolás szerinti megszüntetési okok többsége nem hozhatók közvetlenül összefüggésbe az érintett teljesítményével (létszámcsökkentés, átszervezés, központi álláshely-állományba való visszavétel, feladat megszűnése). Kivétel szabályt mindösszesen annyiban tartalmaz a törvény, hogy a Kormány engedélyével lehetőség nyílhat az elhelyezkedési korlátozást tartalmazó főszabálytól eltérni.
M. Z.
hírek innen, onnan
53 milliárd okosmérőkre, 480 milliárd a megújuló energiaforrások integrálására
Új intézkedésekről ír a Magyar Közlöny a gazdaság-újraindítási és helyreállítási tervben.
Nem találtak magukra a techcégek eladási hullámában a tőzsdék
Vegyes hangulat volt a nemzetközi tőkepiacokon: a közel-keleti feszültségek valamelyest enyhültek, de az elmúlt napok technológiai...
Az ágyad minden este jó illatú lesz: Csak 3 hozzávalóra van szükséged ehhez a házi készítésű spray-hez
Nincs is kellemesebb érzés annál, mint amikor este frissen mosott, illatos ágyneműbe bújsz. A gond csak az, hogy a mosószer és az öblítő...
Felfüggeszti a Kormányhivatal a debreceni Semcorp tevékenységét
Felfüggeszti a Hajdú- Bihar Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatósága, a lítiumion-akkumulátor-elválasztófilmet gyártó...
2026-ban 30 százalékkal bővülhet az új lakások száma
Idén az év egészében az új lakások száma 30 százalékkal 15 700-ra nőhet - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója az...
Elvesztett egy fontos támogatót a Republikánus Párt
Nem támogatja a Republikánus Pártot a novemberi félidős választásokon Tucker Carlson amerikai konzervatív politikai kommentátor, a Fox...
Újranyit a Miskolctapolcai Barlangfürdő: már a dátum is megvan
Két évvel a pusztító tűzvész után ismét megnyitja kapuit a Miskolctapolcai Barlangfürdő: Tóth-Szántai József polgármester...
Portfolio: Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Tisztítótűzről posztolt, majd rendőrök jelentek meg a Semmelweis Egyetemnél
A miniszter bejegyzése és a rendőrségi akció között nincs hivatalosan megerősített kapcsolat.
4 meglepő dolog, amit a magas érzelmi intelligenciájú emberek gyakran csinálnak
Az érzelmi intelligencia nem feltétlenül nagy, látványos gesztusokban mutatkozik meg. Sokkal inkább abban, hogyan reagálunk nyomás alatt,...
A világbajnokság legfurcsább kiállítása nagyon eltörpül a horrorsérülést okozó játékos büntetése mellett - napi vb-körkép és átigazolási hírek
Ezek voltak a legfontosabb és legérdekesebb szerdai hírek a világbajnokságon, a külföldi foci világában és a nemzetközi átigazolási...
Mire költhető a nyugdíjas Szép-kártya? Itt vannak a részletek, ezt lehet tudni előzetesen a nyugdíjas kártya juttatásról
Hideg élelmiszerre és gyógyszerre is költhető lehet a nyugdíjas Szép-kártya? Összegyűjtöttük, mit lehet tudni a Tisza-kormány...
Harry Potterék elvarázsolták Voksán Virágot – fotók
Harry Potter univerzumába látogatott Voksán Virág. A kétgyermekes édesanya a szentendrei Harry Potter: A kiállításon járt, amit...
Sport
Szörnyű tragédia miatt utazik haza a vb-ről a francia kapitány, lecsalózták a Barcelonát Madridból - napi vb-körkép és átigazolási hírek
Ezek voltak a legfontosabb és legérdekesebb keddi hírek a világbajnokságon, a külföldi foci világában és a nemzetközi átigazolási piacon.
Örömünnep készül a Liverpool FC-nél, megegyeztek a világklasszissal
A PSG kiszállt a versenyből.
A horvátokat nem érdekli Modric ünneplése, kínzásról írnak a szomszédban
Hiába döntött rekordot Modric, a horvátok teljesen kiborultak az eredménytől.
Egyszerre három játékost tett ki a Ferencváros a keretből
Szinte biztosan távoznak.
Csokorba szedtük a foci-vb 10 legcsinosabb futballistafeleségét
A góloknak, az elemzéseknek is megvan a helye, de most nem erre koncentrálunk.
Mourinho rábólintott: a Real Madrid eladja sztárját a Liverpoolnak
Nem kell a portugál vezetőedzőnek.
Újpest: Váratlanul leállították az új stadion engedélyezését
Legfeljebb fél évre felfüggesztették az Újpest új stadionjának építési engedélyezési eljárását.
Totális lefejezés a kiesés után: A klubigazgató és több mint egycsapatnyi játékos is távozik a nagy múltú klubtól
A BEOL információi szerint lemondott a klubigazgató és a technikai vezető is, emellett több mint tíz játékos nem kezdte meg a felkészülést a játékosok közül.
Foci-vb: Kezdődik az utolsó forduló, extra sok meccs jön – A mai nap programja
Jön a világbajnokság eddigi legsűrűbb napja.
Tuchel olyan kérdést kapott a blama után, az angolok sajtófőnöke befejezni sem engedte az újságírónak
Terítékre került (volna) a Thomas Parteynak és a hidratációs szüneteknek jutó pfujolás is.
A foci-vb legőrültebb napja jön, több csapat sorsa is eldőlhet
A továbbjutási harc még szorosabbá vált a foci-vb-n. A csoportkör utolsó fordulója egyszerre hat mérkőzéssel és komoly tétekkel indul.
Bulvár
Brutális erővel esett egymásnak Lázár János és Vitézy Dávid, ilyen a politikai Mortal Kombat
Zseniális videó került fel az internetre.
„Köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani” – keményen nekimentek az ELTE oktatói a volt államtitkárnak
Lapunknak a Fidesz-kormányok alatt ellenzékinek bélyegzett egyetem tanárai beszéltek arról, mivel szembesítették a tanszékre visszatérő adjunktust.
„Ne szépítsük: ez zuhanórepülés” – Gyárfás Tamás a börtöninterjúban beszélt a Fenyő-ügy perújításáról
Gyárfás Tamás szerint új tanúk és új dokumentumok mutatnak egy irányba a Fenyő-gyilkosság ügyében – erről beszélt az Indexnek adott börtöninterjújában a kecskeméti börtönben raboskodó volt médiavállalkoz
Itt a friss kormánybejelentés a Karmelitáról
A hét második felében ismét lehetőség nyílik arra, hogy az érdeklődők ellátogassanak a budai Várnegyed egyik legismertebb épületébe, a Karmelitába. A látogatási lehetőségről Vitézy Dávid közlekedési és be
Leállás jön az egészségügyben: orvoshoz és patikába sem tudsz menni ezen a napon
Egy teljes napig ügyeleti rendben működik majd a magyar egészségügy. Július elseje 2011 óta munkaszüneti nap Semmelweis Ignác emlékére.
Lázár: nem ördögtől való, Gulyás: elfogadhatatlan – képviselőket kérdeztünk a 12 éves mandátumkorlátozásról
A széttartó válaszokból az is kiderül, szétesőben van a kommunikációs fegyelem a tizenhat évig központi üzenetekkel operáló Fideszben.
Ismét lecsapott a kung-fu nyúl: a rendőrség figyelmeztetést adott ki
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében tarolt le egy biciklist egy vadnyúl. A rendőrség szerint súlyos következményei lehetnek az efféle vadbaleseteknek.
Újabb fordulatot vett a Szőlő utcai ügy - 4 milliós ajánlat, hangfelvétel és feljelentések
Újabb viharfelhők gyülekeznek a Szőlő utcai ügy körül. Magyar Márton feljelentést tesz, de Bangó Sándor sem hagyja magát.
Óriási hír jött a nyugdíjasoknak. A kormány változtat az öregségi nyugdíj legkisebb összegén is
Fontos változásokra készülnek a a Szociális és Családügyi Minisztériumban. Erre a tárca parlamenti államtitkára tett ígéretet.
51 évesen Svájcban él az RTL egykori műsorvezetőnője: mesés helyre költözött a családjával Valkó Eszter
Valkó Eszter és férje előbb Hollandiában, most pedig Svájcban telepedtek le, ide már kisfiukkal költöztek.
„Csak szűzmária vagy ribanc létezik” – Miért hiszi sok férfi, hogy a nők nem élvezik a szexet?
A férfiak fejében számtalan tévhit kering a nőkről, és az egyik legelterjedtebb az, hogy a nők nem élvezik a szexet. Egy pszichológus segítségével vizsgáljuk meg ennek az elképzelésnek az okait.
4,4-es földrengés volt – utórengések várhatók
Erős földrengést regisztráltak kedden El Salvador csendes-óceáni partvidékén. A Richter-skála szerint 4,4-es magnitúdójú földmozgás helyi idő szerint a hajnali órákban történt a partoktól nem messze, az ország
blogmorzsák
Nightjettel három mérnöki csodán át
A Firenze-Bécs Nightjet három világhírű, három különböző évszázadban, évtizedeken át épült pályaszakaszt érintett, melyek mind a vasútépítők teljesítményét hirdetik.
Mitől lesz emlékezetes egy regény?
Nem elsősorban a dramaturgia, az izgalmas cselekmény vagy szerethető karakterek miatt.
- Csökkent a gázolaj ára
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- Tatabányát is érinti a vonatok késése
- Négy emeletes toronnyal is megújult a tatabányai könyvtár
- A tatabányaiak dönthetnek a különböző városi elismerések kiosztásáról
- Ideiglenes erdőlátogatási tilalmat rendeltek el Tatabányán és környékén
- A sportban is összefogtak a tatabányai leukémiás Horváth Márkért
- Figyelem! Látogatási tilalom a Szent Borbála Kórházban!
- Tatabányát is érintő menetrend változások lesznek a MÁV-nál
- Az M1-es autópályán augusztusig nehezebb lesz közlekedni felújítás miatt
- Ezért lesz hónapokig dugó Tatabányán
- Elindultak az M1-es autópálya Hegyeshalom felé vezető oldalán a teljes körű felújítási munkák
