Ünnepnap dolgoztatnának

2017.05.31.

A munkavállalók, és a munkáltatók közt fennálló foglalkoztatási kapcsolatok tartalmi elemeit érintő kérdés kerül megválaszolásra, különös tekintettel a vonatkozó jogszabályi háttérre, annak aktuális változásaira, és gyakorlati alkalmazásának jellemzőire. - Pécsi Napilap -

Tisztelt Napilap! Alkatrészgyártó cégnél dolgozom. A cég külföldi piacra állít elő különféle termékeket. A külföldi megrendelőnk szerint késésben vagyunk bizonyos termékek legyártásával, ezért a munkáltató pünkösdvasárnapra és hétfőre rendkívüli munkát tervez elrendelni. Véleményem szerint ez nem szabályos. Van lehetőség ilyen esetben dolgoztatni a munkavállalókat? Várom válaszukat! József, Szeged

Illusztráció

Alkatrészgyártó cég esetében a gyártásban dolgozó munkavállalók részére pünkösdvasárnap, és pünkösdhétfőn a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) vonatkozó jogszabályi rendelkezéseiből fakadóan álláspontom szerint nincs lehetőség a munkavállalók részére munkavégzést elrendelni.

Az Mt. 102. § (2) bekezdése, illetve a 108. § (3) bekezdése értelmében munkaszüneti napra rendes, és rendkívüli munkavégzés csak az alábbi esetekben osztható be:

1. Rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, vagy munkakörben. A munkáltató vagy a munkakör két esetben minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek: Egyrészt, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor (vendéglátás, turizmus, benzinkút). Másrészt, ha a tevékenység igénybevételére baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor. (pl. autómentők, biztonsági őrök). A fentiek alapján a cégnél folyó tevékenység nem minősül rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak, vagy munkakörnek. (A gyártással, és a szállítással kapcsolatos fokozott igényt a munkajog nem tekinti általánosan elfogadott társadalmi szokásnak, annak elmaradását pedig nem tekinti súlyos kárnak.)

2. Idényjellegű tevékenység. A munkáltató tevékenysége akkor idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Ilyen tevékenység lehet nyilvánvalóan a vetés vagy betakarítás, de a mezőgazdaságon kívül is vannak olyan területek, ahol idényjelleggel történik egy-egy tevékenység folytatása (például a turizmus-vendéglátás esetében). Mivel az idényjelleg a munkaszervezéstől független körülmény, így jelen esetben erről sem beszélhetünk.

3. Megszakítás nélküli munkarend. A munkáltató tevékenysége akkor megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, méghozzá vagy azért, mert a munkáltató tevékenysége vagy társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható, vagy azért, mert a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható. A cég termelése nem társadalmi közszükségletet elégít ki (mint pl. a hőerőmű), és önmagában a gyártás leállítása sem okoz aránytalan anyagi ráfordítást. Hangsúlyozandó, hogy itt a termelési technológia a kulcsszó a gazdaságosság tekintetében, és nem a megrendelő igényei, tehát ez alapján sem rendelhető el munkaszüneti napon munkavégzés.

4. Társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén. Az, hogy a Kft. olyan termékeket gyárt, amit ezután külföldön értékesít, nem keverendő össze a külföldre történő szolgáltatás nyújtásával. Ezen jogszabályhely azon munkáltatókra vonatkozik, akik jellemzően külföldi partnereknek nyújtanak folyamatos szolgáltatást, elsősorban információtechnológiai eszközökkel (Pl. call-center). Itt is a szolgáltatás jellege kell, hogy olyan legyen, ami nélkülözhetetlenné teszi a munkaszüneti napon történő munkavégzést, tehát értelemszerűen itt sem lehet elegendő ok a megrendelő igénye a fokozott termelésre.

5. Külföldön történő munkavégzés. A munkavégzés nem külföldön történik.

Összességében elmondható, hogy különös tekintettel a cég által folytatott tevékenységre a hatályos Mt. nem biztosít lehetőséget sem rendes, sem rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére pünkösdvasárnap és pünkösdhétfőn.